TrendaLelke

Nomen est omen. Avagy a név kötelez. Horváth Zsolt, a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteménykezelő, kiállításkivitelező munkatársa esetében a mondás csak félig igaz, mert bár Horvátországban született, de bármerre is vitte a sors, mindig magyarnak vallotta magát. Amikor elsőként lépte át szülőotthona, Horvátország egy aprócska, magyarlakta falujának határát, elhatározta, hogy felnőttként mindenképpen visszatér és itt éli le az életét. A történelem azonban összekuszálta a gyermekkorban szőtt terveket. 

Azt gondolhatnánk, hogy rendíthetetlen optimizmusa annak köszönhető, hogy a tenyerén hordozta az élet. Pedig Nagy Erzsébetet, a Cifrapalota nagyon sokak által ismert pénztárosát igencsak próbára tette a sors. Ő azonban kiállta a próbatételeket, még a legviharvertebb időszak csapásai ellenére is felállt, továbblépett és csak azért is megtalálta mindenben a jót. Ez a szemlélet vált hitvallásává, s őrizte meg őt mosolygósnak, derűsnek és optimistának. Több százezer múzeumlátogató, családja és persze kollégái legnagyobb örömére.